Ma a meggy holnap a kóc

lesz e drágább

a kedvesem

csókja

mosolya

emel fel, ha elesem

mert két kezem már nem

teszem fel

ha szól a ’hande hoch’

a ’hands up’

vagy a ’ruki verk’

vagy a verkli szól

csak?

nem szól a zene

zsákba varrva a dal

néma

a szó is elveszett

egy századnyi pillanat alatt

vagy még is

van

aromája a jognak

mint csőlakónak

üres a zsákja

löttyedt

Justicia kardja

lekonyult

szemén a kötés

mily szerencse

nem látja már

hogy

lába alatt a kígyó

hétfejű hidra

háta akkora

hogy a reá tipró

isten

csupán csak morzsa

jut e még

fiamnak apámnak

múlt

és jövő

hónap elején

mottóm a nettóm

ha nem szól

közbe ’a pech’

mosolyogj

drágám

… és ember bízva bízzál

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.