Petra vetett hal vagyok, mondja a város szennyesét költő viking made in borsod
és hijába harsogott, csak süket fülekre talált a zsebében, nagy itt a zavarodottság
fejek nélküli fülek kész KOsz
ma már vén kiöregedet húszas, pedig valaha sikerei a térdét verték
előtte a múltja, mögötte a múlt
árnyéka, de hová lett ő, a sikeréhes népszámlálási egység
front hasa kemény, feje tar
bicójával új kecóba költözött, a Zöldpardonban búgja mobilja, balkarján
jobbsodrású szvasztika
sohse lehet tudni, mit mutat ki a foga fehérje, de a tetkó már lételem és jó bolt
jel(l)em és műfaj
ha bedob egy-két koktélt (Mojito,
leginkább Molotov) beviszik és vernek rája
megérzi a pénz demokráciája milyen bölcs
kőgáz papa ügyvédje kiszippantja mellőle narkóra cuppant kicsinyét
így üres a fogda
aki úgy néz ki, mint egy kurva, az az is, mondja hangyaszorgalmú nagyanyja
ha már nincsen apja anyja, mosolyogva megfeddi
míg kisül az év utolsó rántotthúsa
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://birodalom.blog.hu/api/trackback/id/tr991263201
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.