Szereplők:
NATÁLIA hetvenhat éves, ex-anyakönyvvezető, macska tulajdonos.
LACI negyvenes angol nyelvtanér, feminin jegyekkel.
KRISZTA húszéves befutás előtt álló színésznő, valójában huszonkettő.
ERIKA gyógyszerésznek készült, de most fotózni szeretne, teljesen elégedett magával.
SZILVIA ötvenen innen negyvenen túl, éppen darabokra hullik az élete, de nem veszi észre.
1. jelenet
A színpad egyik szélén fénykörben Natália. Stílusos kis asztalka mellett ül, kevergeti a kávéját. Mobilt vesz elő, fejből hívja a számot. A színpad ellentétes oldalán egy másik fénykör Lacira vetül, ahogy kicsöng, telefont kotor elő a zsebéből.
NATÁLIA Szervusz, Lacikám.
LACI Szervusz Nati, hol vagy? Honnan hívsz?
NATÁLIA Bécsben, az állatkertből hívlak.
LACI Bécsben? Az állatkertből? Már régen a Bogotai gépen kellene ülnöd. Nem?
NATÁLIA De, igen drágám, a Rióin.
LACI Akkor?
NATÁLIA Itt maradtam, mégsem utazom.
LACI Értem, hogy nem, de miért nem? És mit keresel az állatkertben?
NATÁLIA Kijöttem elbúcsúzni az oroszlánoktól.
LACI Az oroszlánoktól?
NATÁLIA Igen, tőlük. És van itt egy kávézó, szeretem a melanzsukat.
LACI Úgy készültél erre az útra, mint aki megtalálta az élet értelmét. Találkozni két emberrel, akiket te adtál össze, akik elsők voltak az életedben. Már érted, hogy gondolom? Akik elsők voltak az anyakönyvvezetői praxisodban. Csodálatos újra találkozni a legelsőkkel, nem? Ez olyan, nem is tudom, olyan klassz.
NATÁLIA Igen, igazad van, én is így gondoltam, de mégsem megyek. Küldtem egy táviratot, meg fogják érteni.
LACI Táviratot? Nati, E-mail, SMS! Hol élsz te, a középkorban?
NATÁLIA Drágám, sosem volt érzéked az ilyen dolgokhoz. Egy táviratnak súlya van, de az én világomat te már nem ismered. Azok, odaát, érteni fogják.
LACI Ne játszd meg magad, Életedet java részét a múlt rendszerben töltötted. Nem hiszem, hogy az elvtársak, nagyon vevők lettek volna a lírai allűrökre.
NATÁLIA Ne légy ilyen nehézkes. Jó gyerek vagy Lacikám, de sajnos semmi érzéked nincs a finomságokhoz. Nem a szellemi képességeidről, az empátiádról van szó. De nem ezért hívtalak. Még ma este hazautazom. Kérlek, gyere ki elém a pályaudvarra.
LACI Még ma este? Mikor?
NATÁLIA Húsz negyvenkilencre ér az EC a Keletibe.
LACI Nem biztos, hogy ki tudok menni. Randevúm lesz este, és talán…
NATÁLIA Laci, te tizenöt éve nem randevúzol, ha eddig kibírtad, akkor ezt az egy estét még kihúzod valahogy. Legyél ott, kérlek. Az én koromban, már nem engedheti meg magának az ember, hogy ne várják, ha megérkezik. Ott leszel, ugye?
LACI Szervusz Nati, hol vagy? Honnan hívsz?
NATÁLIA Bécsben, az állatkertből hívlak.
LACI Bécsben? Az állatkertből? Már régen a Bogotai gépen kellene ülnöd. Nem?
NATÁLIA De, igen drágám, a Rióin.
LACI Akkor?
NATÁLIA Itt maradtam, mégsem utazom.
LACI Értem, hogy nem, de miért nem? És mit keresel az állatkertben?
NATÁLIA Kijöttem elbúcsúzni az oroszlánoktól.
LACI Az oroszlánoktól?
NATÁLIA Igen, tőlük. És van itt egy kávézó, szeretem a melanzsukat.
LACI Úgy készültél erre az útra, mint aki megtalálta az élet értelmét. Találkozni két emberrel, akiket te adtál össze, akik elsők voltak az életedben. Már érted, hogy gondolom? Akik elsők voltak az anyakönyvvezetői praxisodban. Csodálatos újra találkozni a legelsőkkel, nem? Ez olyan, nem is tudom, olyan klassz.
NATÁLIA Igen, igazad van, én is így gondoltam, de mégsem megyek. Küldtem egy táviratot, meg fogják érteni.
LACI Táviratot? Nati, E-mail, SMS! Hol élsz te, a középkorban?
NATÁLIA Drágám, sosem volt érzéked az ilyen dolgokhoz. Egy táviratnak súlya van, de az én világomat te már nem ismered. Azok, odaát, érteni fogják.
LACI Ne játszd meg magad, Életedet java részét a múlt rendszerben töltötted. Nem hiszem, hogy az elvtársak, nagyon vevők lettek volna a lírai allűrökre.
NATÁLIA Ne légy ilyen nehézkes. Jó gyerek vagy Lacikám, de sajnos semmi érzéked nincs a finomságokhoz. Nem a szellemi képességeidről, az empátiádról van szó. De nem ezért hívtalak. Még ma este hazautazom. Kérlek, gyere ki elém a pályaudvarra.
LACI Még ma este? Mikor?
NATÁLIA Húsz negyvenkilencre ér az EC a Keletibe.
LACI Nem biztos, hogy ki tudok menni. Randevúm lesz este, és talán…
NATÁLIA Laci, te tizenöt éve nem randevúzol, ha eddig kibírtad, akkor ezt az egy estét még kihúzod valahogy. Legyél ott, kérlek. Az én koromban, már nem engedheti meg magának az ember, hogy ne várják, ha megérkezik. Ott leszel, ugye?
Laci kinyomja a készüléket. Natália fénye elalszik. Laci sértődötten a néma telefonnak mondja.
LACI Nem mondtad meg, hogy miért nem utaztál el.
Laci fénye is elalszik
2. jelenet
Laci egy ételbár galériáján ücsörög, csöndben falatozik, amikor megérkezik Kriszta.
Laci ügyetlenül lesegíti a kabátját.
LACI Szia Kriszta. Örülök, hogy mégis eljöttél. Mit kérsz?
KRISZTA Csak egy epres-turmixot.
KRISZTA Csak egy epres-turmixot.
Laci leszalad a lépcsőn, kisvártatva visszajön, tálcán egyensúlyozva hozza az italt. Kriszta úgy veszi el, hogy oda se néz. Szívószállal issza, beszéd közben folyamatosan mobil internetezik.
KRISZTA Szerencsére a főnökömnek munkaebédje van, így én is el tudtam szabadulni, különben ott kellene kuksolnom a stúdióban és vizuális gyönyörökben részesítenem a vén medvét. Alapvetően jófej, de unom már a visszaemlékezéseit. Olyan, mint a History Channel, csak többször ismétel. Mit ki nem áll az ember azért, hogy sztárszínész, vagy legalább segédrendező lehessen, de hát ő a producer.
Elteszi a telefont, piperekészletet vesz elő, és sejtelmesen megigazítja rúzsának kontúrvonalát. Laci elbűvölten nézi.
Mondd miért most, és miért itt kellett találkoznunk? Ez egy falafel büfé. Tudom, hogy zsidó iskolában tanítasz, de azért nem kell annyira azonosulni. Úgy tudom, azt mondtad, hogy te nem…
LACI Nem, valóban nem, de már nem is tudom, mi lenne jobb. Azért itt találkozunk, mert ez közel volt neked is, én meg nagyon kedvelem ezt a fajta kaját.
KRISZTA Ezt? Ez olyan nőies.
LACI Ezt.
KRISZTA Úgy volt, hogy este találkozunk, nem?
KRISZTA Ezt? Ez olyan nőies.
LACI Ezt.
KRISZTA Úgy volt, hogy este találkozunk, nem?
Elteszi a piperedobozt, és szigorúan mered a férfire.
LACI Igen, úgy volt, de közbejött valami.
KRISZTA Közbejött valami? Te lemondod az első igazi randevúnkat? Mi az, ami közbejöhet, ami fontosabb, nálam?
LACI Tudod, Natália ma este érkezik vissza Bécsből, megkért, hogy menjek elé a pályaudvarra.
KRISZTA Natália, már megint Natália! Ki neked ez az öregasszony, hogy ennyire oda vagy érte?
LACI Tudod, ő segített bekerülni az iskolába… Hónapokig nem volt állásom. Apámmal is akkor vesztem össze. Azóta se beszéltem vele, pedig ennek már négy éve. Nati akkor a hónom alá nyúlt, mindig hálás leszek neki ezért.
KRISZTA Értem én, nem vagyok hülye, de pont azért, mert nem vagyok az, döntened kell, vagy én (végig simítja magát), vagy egy hetvenes kiszáradt vén tyúk.
LACI (Laci nagyot nyel, ahogy követi Kriszta kézmozdulatát) Ne csináld ezt, kérlek! Nem lehetsz féltékeny Natira?
KRISZTA Nem féltékeny vagyok. Meg vagyok sértve. Hogy jössz te ahhoz?
KRISZTA Közbejött valami? Te lemondod az első igazi randevúnkat? Mi az, ami közbejöhet, ami fontosabb, nálam?
LACI Tudod, Natália ma este érkezik vissza Bécsből, megkért, hogy menjek elé a pályaudvarra.
KRISZTA Natália, már megint Natália! Ki neked ez az öregasszony, hogy ennyire oda vagy érte?
LACI Tudod, ő segített bekerülni az iskolába… Hónapokig nem volt állásom. Apámmal is akkor vesztem össze. Azóta se beszéltem vele, pedig ennek már négy éve. Nati akkor a hónom alá nyúlt, mindig hálás leszek neki ezért.
KRISZTA Értem én, nem vagyok hülye, de pont azért, mert nem vagyok az, döntened kell, vagy én (végig simítja magát), vagy egy hetvenes kiszáradt vén tyúk.
LACI (Laci nagyot nyel, ahogy követi Kriszta kézmozdulatát) Ne csináld ezt, kérlek! Nem lehetsz féltékeny Natira?
KRISZTA Nem féltékeny vagyok. Meg vagyok sértve. Hogy jössz te ahhoz?
Idegesen gesztikulál, majd lenyugtatja magát.
Nem rég olvastam egy tanulmányt, vagy kritikát, vagy mit. Évekkel ezelőtt ment egy Higgins darab a Madáchban, a Maud és Herold. A már koros Tolnay Klárival és a még fiatal Gyabronkával. A konfliktus arra volt kihegyezve, hogy miként lesz szerelmes egy fiatal fickó a jóval idősebb nőbe. Amikor olvastam, azt gondoltam, hogy mekkora egy nagy marhaság ez a story, és tessék, itt van élőben.
Előveszi a telefont, hív. Negédes, csábító hangon beszél.
Szia, én vagyok. Igen, akkor ma este, a szokott helyen. Puszi.
Matat a készüléken, majd elteszi a telefont. Visszavált komolyra.
Látod, ilyen egyszerű ez.
Feláll. Laci ülve marad, megalázottságát leplezendő szenvtelen hangon kérdez.
LACI Csak így, ennyi az egész? Meg sem hallgatod, amit elmondhatnék a védelmemben? Még a halálraítéltnek is van utolsó kívánsága…
KRISZTA Hagyjuk ezt, te nem vagy halálraítélt. Te azon már rég túl vagy. Te egy élő-halott vagy. Pont ez a zombiság volt benned az izgalmas, de annyira nem vagy érdekes, hogy emiatt kiforduljon sarkából a világ. Én ilyen vagyok, nem tudok várni. Vagy az én szabályaim szerint játszol, vagy sehogy.
LACI Esélyt sem adtál arra, hogy megismerjem a szabályaidat.
KRISZTA Rá kellett volna jönnöd, magadtól.
KRISZTA Hagyjuk ezt, te nem vagy halálraítélt. Te azon már rég túl vagy. Te egy élő-halott vagy. Pont ez a zombiság volt benned az izgalmas, de annyira nem vagy érdekes, hogy emiatt kiforduljon sarkából a világ. Én ilyen vagyok, nem tudok várni. Vagy az én szabályaim szerint játszol, vagy sehogy.
LACI Esélyt sem adtál arra, hogy megismerjem a szabályaidat.
KRISZTA Rá kellett volna jönnöd, magadtól.
A kabátjáért megy, könnyedén fölveszi.
Szépen visszaviszed a tálcákat, kimegyünk innen együtt, az ajtó előtt kapsz egy búcsú puszit, és soha többé nem látjuk egymást. Ha mégis összeakadnánk, nem foglak megismerni, soha senkit nem ismerek meg, már, ha érted mire gondolok. És kérlek, nem telefonálj. Az imént töröltem ki a számodat, csak az ismerőseim hívását fogadom. Te már nem vagy az.
Laci rezignáltan elindul a tálcákkal a lépcső lejáró felé. Lassan lépked, nem lát jól a tálcáktól, keresi a fokokat. Hirtelen eltűnik, hallani, ahogy legurul. Hisztérikus női sikoltozás, majd egy határozott hang
HANG Hívjanak mentőt, elájult.
KRISZTA Pancser.
Elindul le a lépcsőn, a színpad elsötétedik
Újabb robaj.
3. jelenet
KRISZTA Pancser.
Elindul le a lépcsőn, a színpad elsötétedik
Újabb robaj.
3. jelenet
Kórterem három ággyal. A félhomályban nővér rohan végig az ágyak között. Lázmérőt tesz minden éjjeliszekrényre. Kiviharzik. Erika felül. Tréningruhás lábát lógázza, majd körülményesen papucsba dugja a lábát. Köntösbe bújik és odacsoszog a mosdóhoz. Felkapcsolja a világítást, megmossa az arcát. Nézegeti magát a tükörben, elégedetlenül túr bele kócos hajába. Visszacsoszog az ágyához, turkál az éjjeliszekrény fiókjában. Közben a másik ágyon Szilvia ébredezik. Fölkapja a fejét, szétnéz, majd visszamenekül a takaró alá. Erika diadalmasan előhúz egy jambósapkát, a fejébe húzza.
ERIKA Igen!
A harmadik ágyon nyöszörög valaki.
SZILVIA Itt mindig hajnalban ébresztik a népet?
ERIKA Igen, ez a szokás.
SZILVIA És miért?
ERIKA (kicsit idegesen) Ez a szokás!
SZILVIA(bambán) Aha, értem. (ő is felül) Szétmegy a fejem. (keze közé fogja a koponyáját)
ERIKA Kedvesem, nem véletlenül vagy itt.
SZILVIA Nem emlékeszem, összetegeződtünk. (tovább simogatja a fejét)
ERIKA Nem, nem tegeződtünk össze, de ez itt kórház, már, ha érted mire gondolok. (odamegy Szilviához, és erősen megrázza a kezét) Erika!
SZILVIA (önkéntelenül ő is bemutatkozik) Szilvia. (Kicsit hezitál, hogy szólítsa meg a másikat) Sokat aludtam? (Erika bólint, egy darabig csak nézik egymást.) Te, miért vagy itt?
ERIKA Kicsit defektes vagyok. A doki szerint multiplex személyiségzavarom van, tudod, mint a mozi. Évek óta kezelt, de fogalma sem volt, hogy mi van velem. Nem rég olvasott valami tudományos cikket, abban talált rám, mármint a bajomra. Azt mondta, feküdjek be. Beállít valami gyógyszerre.
SZILVIA Nem félsz a gyógyóktól, hogy rá szoksz, vagy ilyesmi?
ERIKA Nem, ismerem őket. Ezt tanultam. Egyébként is jobb, ha összeraknak. Ki tudja, hány egóval mászkálnék szerte a városban. Egyszer csak szembejövök és magamba szeretek. Jót röhögnék, ha még teherbe is esnék. Azt mondja a doki, hogy ez amolyan elit betegség. Az USA-ban egészen gyakori. Idehaza nem, Európában is ritka. A gazdag amerikai családokban fordul elő a leggyakrabban. Családon belüli szexualitás az oka, vagy egyéb visszaélés.
SZILVIA Téged megerőszakolt az apád?
ERIKA Nem, egyéb visszaélés.
ERIKA Igen, ez a szokás.
SZILVIA És miért?
ERIKA (kicsit idegesen) Ez a szokás!
SZILVIA(bambán) Aha, értem. (ő is felül) Szétmegy a fejem. (keze közé fogja a koponyáját)
ERIKA Kedvesem, nem véletlenül vagy itt.
SZILVIA Nem emlékeszem, összetegeződtünk. (tovább simogatja a fejét)
ERIKA Nem, nem tegeződtünk össze, de ez itt kórház, már, ha érted mire gondolok. (odamegy Szilviához, és erősen megrázza a kezét) Erika!
SZILVIA (önkéntelenül ő is bemutatkozik) Szilvia. (Kicsit hezitál, hogy szólítsa meg a másikat) Sokat aludtam? (Erika bólint, egy darabig csak nézik egymást.) Te, miért vagy itt?
ERIKA Kicsit defektes vagyok. A doki szerint multiplex személyiségzavarom van, tudod, mint a mozi. Évek óta kezelt, de fogalma sem volt, hogy mi van velem. Nem rég olvasott valami tudományos cikket, abban talált rám, mármint a bajomra. Azt mondta, feküdjek be. Beállít valami gyógyszerre.
SZILVIA Nem félsz a gyógyóktól, hogy rá szoksz, vagy ilyesmi?
ERIKA Nem, ismerem őket. Ezt tanultam. Egyébként is jobb, ha összeraknak. Ki tudja, hány egóval mászkálnék szerte a városban. Egyszer csak szembejövök és magamba szeretek. Jót röhögnék, ha még teherbe is esnék. Azt mondja a doki, hogy ez amolyan elit betegség. Az USA-ban egészen gyakori. Idehaza nem, Európában is ritka. A gazdag amerikai családokban fordul elő a leggyakrabban. Családon belüli szexualitás az oka, vagy egyéb visszaélés.
SZILVIA Téged megerőszakolt az apád?
ERIKA Nem, egyéb visszaélés.
A harmadik ágyon fekvő megint nyöszörög.
Szilvia kérdően néz Erikára, várja a magyarázatot, de az kitér.
ERIKA Marhaság, pont a gazdag amerikai apák kúrják a lányukat? Bulvár hírnek jó, de úgy hülyeség, ahogy van.
Szilvia kibotorkál a mellékhelyiségbe. Erika megnézi a harmadik ágyon fekvőt. Legyint. Szilvia visszajön, és a mosdónál matat.
ERIKA Kíváncsi vagyok, hogy mivel szúrják ki a szemünket?
Erika visszamegy, leül az ágyára.
Szilvia értetlenül néz rá
ERIKA Már hogy mi lesz a reggelire?
Szilvia a helyére csoszog
ERIKA Te, hogy kerültél ide?
SZILVIA Az idegeim. (bámul maga elé, Erika bólogat) Elájultam a munkahelyen. A mentősök azt hitték cukor, de kiderült, hogy idegösszeomlás.
ERIKA Elhagyott a férjed, mi? Az anyád súlyos beteg, a gyerek meg elköltözött, mert tele lett a töke.
SZILVIA Honnan tudod?
ERIKA Rád van írva.
SZILVIA Rám van írva? Mi vagy te, valami látó?
ERIKA Valami olyasmi.
SZILVIA Ne csináld! Te tényleg tudsz ilyen izéket. Rontást levenni, jósolni, meg ilyesmi?
ERIKA Aha, leginkább ilyesmi.
SZILVIA Te, és ez hogy van? Tanultad, vagy csak úgy magadtól?
ERIKA Ez ennél bonyolultabb. Egyszer majd elmesélem, talán.
SZILVIA És mégis mit csinálsz?
ERIKA Tudod mi az a woodoo?
Szilvia bizonytalanul bólint.
SZILVIA Az idegeim. (bámul maga elé, Erika bólogat) Elájultam a munkahelyen. A mentősök azt hitték cukor, de kiderült, hogy idegösszeomlás.
ERIKA Elhagyott a férjed, mi? Az anyád súlyos beteg, a gyerek meg elköltözött, mert tele lett a töke.
SZILVIA Honnan tudod?
ERIKA Rád van írva.
SZILVIA Rám van írva? Mi vagy te, valami látó?
ERIKA Valami olyasmi.
SZILVIA Ne csináld! Te tényleg tudsz ilyen izéket. Rontást levenni, jósolni, meg ilyesmi?
ERIKA Aha, leginkább ilyesmi.
SZILVIA Te, és ez hogy van? Tanultad, vagy csak úgy magadtól?
ERIKA Ez ennél bonyolultabb. Egyszer majd elmesélem, talán.
SZILVIA És mégis mit csinálsz?
ERIKA Tudod mi az a woodoo?
Szilvia bizonytalanul bólint.
ERIKA Na, valami olyasmit. Álmomban embereket teszek el láb alól. Halálba álmodok akárkit, megbízásból is. Akit én megálmodok, annak annyi.
SZILVIA Te tényleg nem vagy komplett. És hogy kivirultál, már a gondolattól is olyan vagy, mint egy erotikus vámpír. Vámpirella.
ERIKA Ó, köszönöm. Ezt még senki nem mondta nekem. Tetszik. És milyen jól egybevág az utolsó álmommal.
SZILVIA Miért, mi történt?
ERIKA Egy színészcsajszi, a Kriszta, tudod, benne van abban a lila showban is. (Erika bizonytalanul bólint) Na, megkért, hogy álmodjam már át a túlvilágra a pancser pasiját. Az elém zuhant az égből, én meg csókoltam, amíg ki nem szívtam belőle az életet. Ez a legjobb módszer. Nézed a szemét, amíg el nem tűnik belőle a fény.
SZILVIA Te tényleg nem vagy komplett. És hogy kivirultál, már a gondolattól is olyan vagy, mint egy erotikus vámpír. Vámpirella.
ERIKA Ó, köszönöm. Ezt még senki nem mondta nekem. Tetszik. És milyen jól egybevág az utolsó álmommal.
SZILVIA Miért, mi történt?
ERIKA Egy színészcsajszi, a Kriszta, tudod, benne van abban a lila showban is. (Erika bizonytalanul bólint) Na, megkért, hogy álmodjam már át a túlvilágra a pancser pasiját. Az elém zuhant az égből, én meg csókoltam, amíg ki nem szívtam belőle az életet. Ez a legjobb módszer. Nézed a szemét, amíg el nem tűnik belőle a fény.
Szilvia megrökönyödve mered Erikára, aztán feszültség oldás miatt kérdez inkább.
SZILVIA Te, és nem félsz, hogy valaki olyat álmodsz? Érted, mire gondolok?
ERIKA Hát nem. Még nem tökéletes a dolog. Reggelre el szokott múlni.
SZILVIA Mi szokott elmúlni?
ERIKA A halál. Akiket megölök, azoknak a halála.
SZILVIA (Elgondolkodva nézi Erikát) Tényleg jó, hogy bekerültél ide.
ERIKA Aha, tényleg. (bólogat, kis idő múlva felkapja a fejét) Te, tudod, hogy ki fekszik azon az ágyon?
SZILVIA Nem. Te ismered?
ERIKA Aha, az a lány az álomból. A Kriszta.
ERIKA Hát nem. Még nem tökéletes a dolog. Reggelre el szokott múlni.
SZILVIA Mi szokott elmúlni?
ERIKA A halál. Akiket megölök, azoknak a halála.
SZILVIA (Elgondolkodva nézi Erikát) Tényleg jó, hogy bekerültél ide.
ERIKA Aha, tényleg. (bólogat, kis idő múlva felkapja a fejét) Te, tudod, hogy ki fekszik azon az ágyon?
SZILVIA Nem. Te ismered?
ERIKA Aha, az a lány az álomból. A Kriszta.
Színpad elsötétedik
4. jelenet
Ugyanaz a kórterem, Szilvia, Erika, Kriszta ül az ágyon. Kriszta fején kötés, tapogatja.
KRISZTA Hol vagyok?
ERIKA Az idegen.
KRISZTA Micsoda?
SZILVIA Az ideggyógyászaton, kórházban vagy kedvesem.
KRISZTA Hol? (tapogatja a fejét) Miért, mi történt?
ERIKA Amikor tegnap bedugtak ide, azt mondták, hogy lezúgtál valami lépcsőn. Majdnem szétloccsant a koponyád. (megnyalja a száját)
KRISZTA Mindjárt elhányom magam. Még sosem szédültem így.
ERIKA (kicsit bizonytalanul) Te ugye színésznő vagy?
KRISZTA (elégedetten simogatja a kötést, mintha a frizuráját igazítaná) Hát igen, ha már így felismertél? Miben láttál?
SZILVIA (Idegesíti, ahogy az előbb még halálán lévő fiatal nő átvált beképzeltre, bosszúsan vágja oda a szót) Álmában.
KRISZTA Hmm? (értetlenül néz a két nőre)
Erika némán, de elégedetten figyeli a fejleményeket. Kivár.
ERIKA Az idegen.
KRISZTA Micsoda?
SZILVIA Az ideggyógyászaton, kórházban vagy kedvesem.
KRISZTA Hol? (tapogatja a fejét) Miért, mi történt?
ERIKA Amikor tegnap bedugtak ide, azt mondták, hogy lezúgtál valami lépcsőn. Majdnem szétloccsant a koponyád. (megnyalja a száját)
KRISZTA Mindjárt elhányom magam. Még sosem szédültem így.
ERIKA (kicsit bizonytalanul) Te ugye színésznő vagy?
KRISZTA (elégedetten simogatja a kötést, mintha a frizuráját igazítaná) Hát igen, ha már így felismertél? Miben láttál?
SZILVIA (Idegesíti, ahogy az előbb még halálán lévő fiatal nő átvált beképzeltre, bosszúsan vágja oda a szót) Álmában.
KRISZTA Hmm? (értetlenül néz a két nőre)
Erika némán, de elégedetten figyeli a fejleményeket. Kivár.
SZILVIA Azt mesélte, hogy álmodott rólad. Veled.
KRISZTA Ez ugye nem a zárt osztály?
KRISZTA Ez ugye nem a zárt osztály?
Az ajtóban egy ideje Natália ácsorog tanácstalanul.
NATÁLIA Ne haragudjanak, ez itt a tizenhármas?
SZILVIA Igen az.
NATÁLIA Ez itt férfi?
ERIKA Mi férfi?
NATÁLIA (bizonytalanul) Ez itt kérem egy férfi kórterem?
ERIKA Ahogy elnézem az. (megsimítja az állát, mint aki a borostáját ellenőrzi, majd megemeli a melleit)
NATÁLIA Nekem azt mondták, hogy a Lacit itt találom a tizenhármasban.
SZILVIA Igen az.
NATÁLIA Ez itt férfi?
ERIKA Mi férfi?
NATÁLIA (bizonytalanul) Ez itt kérem egy férfi kórterem?
ERIKA Ahogy elnézem az. (megsimítja az állát, mint aki a borostáját ellenőrzi, majd megemeli a melleit)
NATÁLIA Nekem azt mondták, hogy a Lacit itt találom a tizenhármasban.
A három nő némán mered rá. Natália egy ideig toporog, majd kényszeredetten elmegy.
ERIKA Na, ez sem helyzetfelismerésért fog Nobel-díjat kapni.
SZILVIA Olyan, mint az anyám. Régi vágású. Ezek valahogy nagyon tartják magukat, nem? Még ha bajuk van, akkor is. De mindjárt én is kikerülök innen és megmutatom a világnak, hogy nem lehet engem sem egykönnyen leírni.
SZILVIA Olyan, mint az anyám. Régi vágású. Ezek valahogy nagyon tartják magukat, nem? Még ha bajuk van, akkor is. De mindjárt én is kikerülök innen és megmutatom a világnak, hogy nem lehet engem sem egykönnyen leírni.
Erika gúnyosan tapsol
KRISZTA Hol a cuccom? A mobilomat nem láttátok? (a másik kettő rázza a fejét)
Natália visszajön. Bekukucskál az ajtón, óvatosan kopogtat a félfán.
NATÁLIA Nekem kérem azt mondták, hogy a Laci itt van a tizenhármasban.
ERIKA (Erika feláll, az ágyak alatt keresgél) Laci! Laci! Hát itt nincs. Nézzem meg a mosdóban?
NATÁLIA Esetleg?
ERIKA Szórakozik velem?
SZILVIA Ne bántsd!
ERIKA Mit ne bántsam? Nem lát? Vagy toljam le a gatyámat, hogy elhiggye? Vagy, te vagy az, Laci? (odalép Szilvia elé és belenéz a pizsama felsőjébe).
SZILVIA (Szilvia idegesen kapja maga elé a kezét) Hülye!
KRISZTA(mereven bámul az idős nőre, lassan rájön, hogy ki is az öregasszony) Nati?
NATÁLIA (érdeklődve fordul Kriszta felé) Mondott valamit kedvesem?
KRISZTA Natália?
NATÁLIA Igen. Ismerjük egymást? Ne haragudjon, nem emlékszem.
KRISZTA Ilyen nincs! Még itt sem hagy békén? (idegesen beveti magát az ágyba, magára rántja a takarót) A francba! A fejem! (nyöszörög)
NATÁLIA (értetlenül néz hol az egyik nőre, hol a másikra) Milyen kedves emberek maguk.
ERIKA (Erika feláll, az ágyak alatt keresgél) Laci! Laci! Hát itt nincs. Nézzem meg a mosdóban?
NATÁLIA Esetleg?
ERIKA Szórakozik velem?
SZILVIA Ne bántsd!
ERIKA Mit ne bántsam? Nem lát? Vagy toljam le a gatyámat, hogy elhiggye? Vagy, te vagy az, Laci? (odalép Szilvia elé és belenéz a pizsama felsőjébe).
SZILVIA (Szilvia idegesen kapja maga elé a kezét) Hülye!
KRISZTA(mereven bámul az idős nőre, lassan rájön, hogy ki is az öregasszony) Nati?
NATÁLIA (érdeklődve fordul Kriszta felé) Mondott valamit kedvesem?
KRISZTA Natália?
NATÁLIA Igen. Ismerjük egymást? Ne haragudjon, nem emlékszem.
KRISZTA Ilyen nincs! Még itt sem hagy békén? (idegesen beveti magát az ágyba, magára rántja a takarót) A francba! A fejem! (nyöszörög)
NATÁLIA (értetlenül néz hol az egyik nőre, hol a másikra) Milyen kedves emberek maguk.
Színpad elsötétedik
5. jelenet
Ugyanaz a kórterem, Szilvia, Erika, Kriszta ül az ágyon a félhomályban. A nővér végig rohan az ágyak között. Lázmérőt tesz minden éjjeliszekrényre. Rájuk se néz. Kiviharzik.
KRISZTA Hol vagyok?
ERIKA Az idegen.
SZILVIA Ez már volt
KRISZTA Ó, persze (tapogatja a fejét)
SZILVIA Ti sem aludtatok?
KRISZTA Egész éjjel baseball ütőkkel verték a fejemet.
SZILVIA (részvéttel) Ó, kedvesem.
ERIKA(önelégülten) Ez sem jön ide többé.
KRISZTA Kicsoda?
ERIKA Az öregasszony.
SZILVIA Megálmodtad?
ERIKA Meg ám, csak úgy folyt a vér.
KRISZTA Azt hiszem, én átkérem magam egy másik kórterembe.
ERIKA Mit vagy úgy oda? Láttam, hogy kikészített. Ezt is miattad tettem.
KRISZTA Miattam?
ERIKA Aha (beszélgetés közben úgy tesz, mint aki fotókat készít Krisztáról)
KRISZTA Te tényleg nem vagy komplett. Hogy-hogy ezt is? És mit csinálsz itt, hagyj békén!
ERIKA Gyakorlom a fotózást. Sajnos ellopták a gépemet, de nem jöhetek ki a gyakorlatból. (egy párat kattint még a nézőtér felé, majd abbahagyja a fotózást)
SZILVIA Azért mondja, hogy miattad, mert a múltkor egy férfit tett el láb alól. Azt mondta a te megbízásodból, de ne aggódj, ezek csak álmok.
KRISZTA Milyen férfit? (Erika hallgat és mosolyog)
SZILVIA Nem mondta, csak hogy halálra csókolta.
KRISZTA Hülye egy álom. (Erikához) Megkérhetlek, hogy ne álmodj többé velem.
ERIKA Nincs neked üldözési mániád? Egy ilyen feltörekvő díva, nem lehet ilyen érzékeny. Egyébként sem kell tőlem tartanod. Mondtam már, érted tettem.
KRISZTA De én nem kértelek semmire. Nem is ismerjük egymást. Nem vagy te egy kicsit, hogy is mondjam, (a leszbikusságra utal) érted, hogy mire gondolok?
ERIKA Arra? Nem. (kicsit bizonytalanul) Azt hiszem nem.
KRISZTA Akkor jó. (Elfordul, majd kíváncsian visszakérdez) Te, és ki volt az a férfi.
ERIKA Laci.
KRISZTA(elképedve) Te honnan ismered őt?
SZILVIA Látó.
KRISZTA Micsoda?
SZILVIA Olyan boszorkány féle. Tudod?
KRISZTA Persze, én meg a Könyves Kálmán.
SZILVIA Akkor honnan tud a Laciról?
KRISZTA Mit tudom én, biztosan beszéltem álmomban.
ERIKA (Krisztához, elmerengve) Te, ki volt ez a Nati?
KRISZTA Nem tudom, valami mentora a Lacinak. Egy vak macskával élő öregasszony, valami ex-anyakönyvvezető, de piszkosul jó kapcsolatai vannak. Gondolj csak bele, Ludovikás tiszt volt az apja, mégis bejutatta a goj Lacit tanárnak egy zsidó iskolába. Ezt rakd össze.
ERIKA Ez már nem kever többet.
SZILVIA Ne már! Azt mondtad, reggelre elmúlik, amit csinálsz velük.
ERIKA Nem erről van szó. Láttam rajta, hogy már csak napjai vannak hátra. Halálos beteg.
KRISZTA (nem jut el hozzá, amit a másik két nő beszél, rezignáltan magában beszél) Szinte felkínáltam magam ennek a hülye Lacinak, de ez a lúzer nem vette a lapot. Egyfolytában erről az öregasszonyról áradozott.
SZILVIA (odamegy Krisztához, megbökdösi) Nem hallod, mit mond? Ez az öregasszony mindjárt meghal.
KRISZTA Mindenki meghal egyszer, nem? (mélázik, majd szélesen elmosolyodik, amikor leesik, hogy mit hallott)
SZILVIA (Erikához) Te, és velem mi lesz? Ne, ne is azt mondd, az anyámmal? Nem, nem, azt sem akarom. A Lacival, vele mi van?
ERIKA Laci? Laci a mosdóban. (görnyedezve kacag)
ERIKA Az idegen.
SZILVIA Ez már volt
KRISZTA Ó, persze (tapogatja a fejét)
SZILVIA Ti sem aludtatok?
KRISZTA Egész éjjel baseball ütőkkel verték a fejemet.
SZILVIA (részvéttel) Ó, kedvesem.
ERIKA(önelégülten) Ez sem jön ide többé.
KRISZTA Kicsoda?
ERIKA Az öregasszony.
SZILVIA Megálmodtad?
ERIKA Meg ám, csak úgy folyt a vér.
KRISZTA Azt hiszem, én átkérem magam egy másik kórterembe.
ERIKA Mit vagy úgy oda? Láttam, hogy kikészített. Ezt is miattad tettem.
KRISZTA Miattam?
ERIKA Aha (beszélgetés közben úgy tesz, mint aki fotókat készít Krisztáról)
KRISZTA Te tényleg nem vagy komplett. Hogy-hogy ezt is? És mit csinálsz itt, hagyj békén!
ERIKA Gyakorlom a fotózást. Sajnos ellopták a gépemet, de nem jöhetek ki a gyakorlatból. (egy párat kattint még a nézőtér felé, majd abbahagyja a fotózást)
SZILVIA Azért mondja, hogy miattad, mert a múltkor egy férfit tett el láb alól. Azt mondta a te megbízásodból, de ne aggódj, ezek csak álmok.
KRISZTA Milyen férfit? (Erika hallgat és mosolyog)
SZILVIA Nem mondta, csak hogy halálra csókolta.
KRISZTA Hülye egy álom. (Erikához) Megkérhetlek, hogy ne álmodj többé velem.
ERIKA Nincs neked üldözési mániád? Egy ilyen feltörekvő díva, nem lehet ilyen érzékeny. Egyébként sem kell tőlem tartanod. Mondtam már, érted tettem.
KRISZTA De én nem kértelek semmire. Nem is ismerjük egymást. Nem vagy te egy kicsit, hogy is mondjam, (a leszbikusságra utal) érted, hogy mire gondolok?
ERIKA Arra? Nem. (kicsit bizonytalanul) Azt hiszem nem.
KRISZTA Akkor jó. (Elfordul, majd kíváncsian visszakérdez) Te, és ki volt az a férfi.
ERIKA Laci.
KRISZTA(elképedve) Te honnan ismered őt?
SZILVIA Látó.
KRISZTA Micsoda?
SZILVIA Olyan boszorkány féle. Tudod?
KRISZTA Persze, én meg a Könyves Kálmán.
SZILVIA Akkor honnan tud a Laciról?
KRISZTA Mit tudom én, biztosan beszéltem álmomban.
ERIKA (Krisztához, elmerengve) Te, ki volt ez a Nati?
KRISZTA Nem tudom, valami mentora a Lacinak. Egy vak macskával élő öregasszony, valami ex-anyakönyvvezető, de piszkosul jó kapcsolatai vannak. Gondolj csak bele, Ludovikás tiszt volt az apja, mégis bejutatta a goj Lacit tanárnak egy zsidó iskolába. Ezt rakd össze.
ERIKA Ez már nem kever többet.
SZILVIA Ne már! Azt mondtad, reggelre elmúlik, amit csinálsz velük.
ERIKA Nem erről van szó. Láttam rajta, hogy már csak napjai vannak hátra. Halálos beteg.
KRISZTA (nem jut el hozzá, amit a másik két nő beszél, rezignáltan magában beszél) Szinte felkínáltam magam ennek a hülye Lacinak, de ez a lúzer nem vette a lapot. Egyfolytában erről az öregasszonyról áradozott.
SZILVIA (odamegy Krisztához, megbökdösi) Nem hallod, mit mond? Ez az öregasszony mindjárt meghal.
KRISZTA Mindenki meghal egyszer, nem? (mélázik, majd szélesen elmosolyodik, amikor leesik, hogy mit hallott)
SZILVIA (Erikához) Te, és velem mi lesz? Ne, ne is azt mondd, az anyámmal? Nem, nem, azt sem akarom. A Lacival, vele mi van?
ERIKA Laci? Laci a mosdóban. (görnyedezve kacag)
Színpad elsötétedik.
6. jelenet
A színpad egyik szélén fénykörben Natália áll. Karján egy vörös szőrű kandúrt tart. Simogatja, a macska hangosan dorombol. Felkapja a fejét, és mint egy görög drámában a „kar” a nézőknek mondja
NATÁLIA Laci vagyok, angoltanár, negyvenéves múltam tegnapelőtt. Szeretettem volna valamit elérni tudományos téren, vagy legalább költő vagy író lenni. Van egy állásom, alapítványi zsidó iskolában tanítok. A közkeletű hiedelemmel ellentétben, ebben az iskolában sincs pénz. Magánórákat adok, fordítok. Ahogy mondani szokták, keresztény középosztályi családból származom. Apám egy őshím, sportot űz belőle, hogy bemutassa nekem a szeretőit. Nem is a hódítás a cél, nekem akar felvágni. Nevetséges, de lehet, hogy emiatt vagyok gátlásos. Az tény, hogy a párkapcsolataim rendre kudarcot vallottak. Bár lehet ez alkati kérdés is, nem? Biztosan van bennem valami furcsa. A kollégák is úgy vizslatják az arcomat, mint aki hetente többször önkielégít. Ők már csak tudják, a magány az magány!
Natália fénye elsötétül, a színpad másik felén fénykörben Laci ül egy lehajtott fedelű WC-n.
Ugyanaz a tréningruha, és ugyanaz a sapka van rajta, mint Erikán. Egy sexlapot forgat, majd unottan bedobja a szemetesbe.
LACI Ez már mind megvolt. (telefont húz elő a hálóköntös zsebéből, keresgél az elmentett számok között, hív.)
Szia. ( ) Aha, én. ( ) Nem, azt mondták már megmaradok. ( ) Á, dehogy, csak legurultam egy lépcsőről, és beütöttem a fejem. ( ) Ja, mint egy kaszkadőr ( ) Persze, bejöhetsz, de nem szükséges. Kis agyrázkódás, hamarosan kiengednek. ( ) Nem mondod? ( ) Te képzeld, milyen idióta álmaim voltak. Álmodtam magamnak egy pótnagymamát, vagy mit. Tök jó volt. Tudod, egyiket sem ismertem. ( ) Meg nő is voltam, hát az kiborított. ( ) Aha ( ) Fogdostam a saját mellem. ( ) Nem mondod? ( ) Na, jó, majd dumálunk. Ha kiengednek, akkor jövő szerdán a szokott helyen. ( ) Igen ötkor. Szia.
Laci fénye elalszik. Ez előző kórterem, Szilvia ül az ágyon, a másik két ágy üres. Laci kijön a mellékhelyiségből és letelepszik Erika ágyára, úgy viselkedik, mint Erika. Ő Erika.
LACI Kriszta?
SZILVIA Átköltözött a hetesbe.
LACI Amíg a klotyón voltam?
SZILVIA Aha, hát elég sokáig tartott. Valami bajod van Erika?
LACI Nem, csak szeretek olvasgatni.
SZILVIA Ott?
LACI Leginkább ott.
SZILVIA Mit?
LACI Szerinted?
SZILVIA Úgy értettem, hogy ha van, valami jó kis újságod, szívesen elolvasom.
SZILVIA Átköltözött a hetesbe.
LACI Amíg a klotyón voltam?
SZILVIA Aha, hát elég sokáig tartott. Valami bajod van Erika?
LACI Nem, csak szeretek olvasgatni.
SZILVIA Ott?
LACI Leginkább ott.
SZILVIA Mit?
LACI Szerinted?
SZILVIA Úgy értettem, hogy ha van, valami jó kis újságod, szívesen elolvasom.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://birodalom.blog.hu/api/trackback/id/tr691075858
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.